„A címerek olyan pajzsra helyezett, mértani formákból és stilizált képekből meghatározott szabályok szerint megszerkesztett, örökölhető vagy tartós használatú színes jelvények, amelyek tulajdonosaik természetes és jogi személyek azonosítására szolgálnak.” áll Gáll Sándor „A címer eredete és jelentése” című értekezésében.
Haraszti első címer emléke 1556-ból származik. Ez a község pecsétjén szerepelt, később megújították az ősök a jelképet.
A mai hivatalosan használt címer heraldikai (azaz címertani) leírása: „Kerek mezőben, csúcsos talpú, négyelt pajzs. Első mezőjében vörös alapon zöld, leveles szőlőfürt, második mezejében világoskék alapon három arany gabonaszál, harmadik mezőben zöld alapon két párhuzamos ezüst pálya, negyedik mezejében világoskék alapon arany méhkas méhekkel. A sisak helyén három rózsaszál, a két szélső szélre hajlik. A pajzs körül stilizált sisaktakaró.”
Minden elemnek külön jelentése van. A szőlőfürt a falu egykori szőlőtermesztő kultúrájára utal, hiszen egykoron a település egyes részein szőlőültetvények voltak, homoki bort rejtettek a pincék. A búzaszálak természetesen a gabonatermesztés tradíciójára utalnak. A harmadik mezőben zöld alapon két párhuzamos ezüst pálya, a Duna régebben még élő két ágát szimbolizálja. A méhkas a helyi svábság szorgalmát, munkabírását, takarékosságát jeleníti meg. A címer tetejét díszítő három rózsaszál jelentése azonban jelenleg még titok – áll a fent említett tanulmányban. A címer használatát önkormányzati rendelet szabja meg. E szerint, ha valaki használni szeretné városunk címerét, annak engedélyt kell erre kérnie, amelyet a jegyző javaslatára a polgármester adhat meg. A címer használata díjköteles.