A 2010. augusztus 20-án felavatott Szent István szobor látható a Kerkai parkból is. A park egyik padján megpihenve távolról szemlélhetjük koronát tartó, térdeplő államalapító királyunkat. Elgondolkodtat és tanít is bennünket a gesztus: István király térdel, koronáját, országát Szűz Máriának ajánlja, nemzetét szolgálja.
fotó: Teszár Ákos
Kerkai Jenő jezsuita paptanár talán ebből a szellemi örökségből is táplálkozott és hozta létre Farkas Györggyel és Ugrin Józseffel a szegedi tanyavilágban, 1935-ben a KALOT-ot. A szervezet tagegyesületeivel közösen a negyvenes évekre több mint félmillió paraszt származású fiatalembert fogott össze, és országos viszonylatban is a legjelentősebb szervezetté fejlődött. A KALOT-nak 20 népfőiskolája volt, több mint 3000 tagegyesülettel rendelkezett, 229 énekkart, 52 zenekart, 81 sportosztályt működtetett. Minden évben több tízezer paraszt fiatalember végzett népfőiskolai tanfolyamot. És, hogy mi lett a mozgalommal, amely szociálisan érzékeny volt, műveltséget és értékrendet közvetített, célul tűzte ki az egyenlőtlenségek felszámolását? Először a nyilasok tiltották be a szervezetet, aztán a kommunisták… a diktatúrák sosem szeretik a szilárd értékrendet és az intellektust.
Kerkai Jenőt a háború után, egy koncepciós perben 10 év börtönre ítélték. Ez követően két és fél évig a MAHART dunaharaszti üzemében segédmunkásként dolgozott, majd Püspökszentlászlóra aztán Pannonhalmára került. 1970. november 8-án hunyt el – emlékeztet decemberi számában a Dunaharaszti hírek.
A tudós-papnak állít emléket Dunaharaszti Alsóvárosában a templomkert és a Duna közötti parkosított terület, a Kerkai Jenő park. Korábban egyébként a Kerkai olvasópark nevet viselte, bár funkciójában nem igazán felelt meg ennek az elnevezésnek.
2010-ben, a Laffert Kúria felújításával szinte egy időben alakították át és nyitották meg Dunaharaszti lakossága előtt a Templomkertet és egyben az átkeresztelt Kerkai Jenő parkot. A terület hosszas munka eredményeként nyerte el mai arculatát. Fiatal tervezők álmodták újra a parkot, megnyitva a Fő utca eddig elzárt részét, egyfajta központi terültet létrehozva. Erről az alkotási folyamatról tanúskodik az alábbi film is, amelyben megnézheti, hogyan is nézett ki egykoron a templomkert és a park.
2020. november, fotó: Tóth Gábor